Összes oldalmegjelenítés

2011. november 3., csütörtök

"A férfi 100 kiló alatt karácsonyfadísz"

Jónéhányszor hallottam mostanában ezt a rém intelligens mondást. Nem tagadom, piszkálja a csőröm, nem csak azért mert magam is száz kiló alatt vagyok, hanem azért is, mert oltári marhaság. Gyakran persze viccként hangzik el, de sokan komolyan is gondolják.
Először is, tudjuk, hogy a testsúly bizonyos részben genetikai adottságok következménye. Befolyásolja a testmagasság, a csontok vastagsága, az izmok genetikai limitje, az anyagcsere gyorsasága és még jó néhány egyéb tényező. 
Másodszor is, nagyon nem mindegy, hogy miből áll össze az ember testsúlya. Érdekes módon a címben idézett mondást jellegzetesen ilyen alkatú uraktól hallom/olvasom:


Az ő esetükben különösen szerencsétlen ilyesmit mondani, mert nem sok büszkeségre ad okot, ha valaki erősen túlsúlyos. Nem beszélve arról, hogy sokan vért izzadnak és rengeteget küszködnek azért, hogy "karácsonyfadísszé" minősüljenek vissza, azaz megszabaduljanak egy csomó felesleges testsúlytól, mivel az elhízottság nem csak egészségtelen, de sok szempontból nehezíti is az életet. (Az esztétikai tényezőkről nem beszélek, mert az ugye ízlés kérdése.) Úgy vélem, hogy a lefogyásért folytatott harc sokkal tiszteletreméltóbb, mint a fürdőszobai mérleg kiakasztásának képessége. 
Kétségtelen tény persze, hogy vannak tiszteletet parancsoló monstrumok, említhető extrém példaként az erőemelő Benedikt Magnusson, vagy az MMA-s Alistair Overeem, akik jócskán 100 kiló felett vannak, és nagy testsúlyukhoz kiemelkedő teljesítmény tartozik. Az esetek többségében azonban úgy hiszem, a "nagy" emberek szimplán túlsúlyosak.  
Nézzük aztán a száz kiló alatti kategóriát. Szándékosan nem hivatkozom olyanokra, mint pl. Roy Jones Jr., aki karrierjének késői szakaszában viszonylag közel állt a 100 kilóhoz, vegyünk inkább  Andrej Stanaszeket, aki 50 (!) kilogrammos testsúllyal 300 kilóval guggolt, és 182,5-öt nyomott fekve. Karácsonyfadísztől szép teljesítmény... :) De említhetném Lakatos Pétert, a krav maga és  a kettlebell hazai atyját is, aki 75 kilósan ilyen gyakorlatokkal múlatta az időt. Van egy olyan gyanúm, hogy a fenti mondást hangoztatók 99%-a közelében sincs ezeknek a teljesítményeknek. 
Amit tulajdonképpen mondani szeretnék az az, hogy senki nem lesz attól nagy ember, hogy a testtömege nagy; a kitartó, kemény munkával elért eredmények tesznek naggyá kicsit és nagyot egyaránt :)

1 megjegyzés:

  1. Tetszenek ezek a szemnyitogató teoretikus írások. Ez mind rendben is van, de mondd, hol találtál rólam képet? Azonnal törölni! :)Megjegyzem, ezt a közhelyet nagyon gyakran nők hangoztatják, talán őket kellene megkérdezni a témában. Nehezem értem, számukra mi is a kellemes ebben. Talán nem annyira a teljesítmény miatt, inkább azért, mert a kipárnázottság kétségkívül nagyon előnyös lehet tévénézés közben, ugyanis kellő kényelmet biztosít a fej számára, és a nyaknak is kíméletes...

    VálaszTörlés